2014. december 26., péntek

Klíma házilag (hűtésre, fűtésre)

1 megjegyzés :

Klíma házilag (hűtésre, fűtésre)

A kép csak illusztráció!


Hogyan készíts klímát (légkondicionálót) házilag?

Sokunkban felvetődik a kérdés forró nyári napokon, vagy netalán hideg téli estéken, hogy hogyan építsünk egy olyan légkondicionáló berendezést, ami nem fogyaszt nagyon sok elektromos áramot? Hallott már a talaj-levegő hőcserélőről? Németül lehet ismerősebb: Luft-Erdwarmetauscher (LEWT)? Hát így elsőre lehet ismeretlenül hangzik, de ha azt mondom, hogy hőszivattyú, az már sok embernek ismerős lehet. Természetesen a rendszer nem igényel bonyolult gépészetet és elektronikát. Én magam is építettem egy talaj-levegő „alternatív klímát” mely már közel 8-9 éve üzemel. Nagy előnye, hogy nyáron hűtésre, télen pedig fűtésre is alkalmas, mindezt úgy végzi, hogy közben friss levegővel töltjük meg a lakásunkat. Így tudunk gazdaságosan szellőztetni.

Mi a talaj-levegő hőcserélő, talajkollektor, földhő-kollektor? Hogyan működik a rendszer?


A talajhőcserélő lényege, hogy a talaj hőmérsékletét és energiáját hasznosítjuk. A talaj télen a földfelszíntől mért 1,3 méter mélységben állandó 7-13 fok Celsius. Nyáron ugyan ilyen mélységben 13-18 fok Celsius. Ezt a hőmérsékletet használjuk télen levegő előmelegítésre, nyáron pedig hűtésre. A talajhő kinyerés csőhálózatot használunk.

A kép csak illusztráció!
Tehát a csöveket megfelelő mélységbe 1,3 méter és 2 méter mélység között ideális a föld alá helyezni. A munkafolyamat a következő:
  1. Tervezés. Kizáró tényező, ha nem családi (kertes) házzal rendelkezünk, mert a talaj hőjének kinyeréséhez területre van szükség. Aki esetleg panelban él, arra is van megoldás, egy következő cikkemben arról is írni fogok.
  2. Tervezésnél figyelembe kell venni a hűtendő – fűtendő lakásterület és a hőcserélő elhelyezéséhez szükséges szabad terület arányát.
  3. Jelöljük ki a csőhálózat helyét. A csőhálózat futhat párhuzamosan (csövek egymás mellett), illetve folytonosan (például spirálisan).
  4. A kijelölt helyen ássuk ki a csőhálózat helyét. Figyeljünk az omlásra, ahol kell, ott támasszuk meg a földet zsaluzással.
  5. Fektessük le a csöveket. Az ideális cső az 200 mm átmérőjű bordázott, vagy sima. Radonzáró és antibakteriális. Az enyém sima PVC szennyvízcső, melyet egy évben 2x klímatisztító habbal végigtisztítok.
  6. A csővezeték lefektetésénél figyeljünk arra, hogy a csövek 1-2%-os leejtéssel fussanak, mert a végén ott fog összegyűlni a kondenzátum (víz), melyet időközönként le kell ereszteni, vagy megoldható önműködően is egy bűzelzáró „hattyúnyak cső” segítségével. Ajánlatos a csővezeték végénél egy szervizaknát is létrehozni, ahol elvégezhetjük a tisztítást.
  7. A csővezeték egyik végét a házba vezetjük, míg a másik végét a szabadba (lehetőleg valamilyen árnyékos helyre), így megoldott a szellőztetés is. A szabadban lévő csővégére egy pollenszűrőt teszünk (szúnyogháló, páraelszívó betét, aktív szén paplan, pollenszűrő paplan kombinációjával) majd egy radiális (mókuskerekes) ventilátort helyezünk. Mindezt egy kis házikóba rejtjük el.
Ilyen a radiális (mókuskerekes ventilátor):
A kép csak illusztráció!

Mivel tehetjük hatékonyabbá a rendszert?

Fűtésnél, az így kialakított talaj-levegő hőcserélőnket kombinálhatjuk sörkollektorral, Így a talaj által előmelegített levegőt, tovább melegíthetjük. Ehhez itt talál segítséget: http://papirbrikett.blogspot.hu/2014/12/lehetseges-az-ingyen-energia-futes.html

Ha teljesen ingyenessé akarjuk tenni a rendszerünket a ventilátor motorjának (ami közel 100W) működtetéséhez használhatunk napelemet is. Így amikor süt a nap, akkor a rendszerünk önműködővé válik és üzemel. (Természetesen tovább kombinálható akkumulátorok közbeiktatásával is).


Hogyan történik a geotermikus hő hasznosítása? Nézzük meg egy videó segítségével:



A rendszer tovább bővíthető rekuperátorral. Mi az a rekuperátor?

A rekuperátor egy olyan szerkezet, melyben keresztirányú a légáramlás, így a kifelé fúvott elhasznált levegő, felmelegíti a befelé áramló friss hideg levegőt. A ki- és beáramló levegő közvetlenül nem érintkezik egymással, hanem egy légcserélő végzi a hőátadást.
A kép csak illusztráció!
A talaj-levegő hőcserélő bejövő előmelegített levegőjét, tovább melegítjük a kiáramló, de elhasznált meleg levegővel, így ismételten friss, de szobahőmérsékletű levegőt fogunk nyerni.

Ha Önnek (Neked) is van hasonló berendezésed, amivel spórolni lehet, szívesen várom a leírását, képekkel és én azt közzéteszem az oldalon. E-mail címem: papirbrikettblogspot@gmail.com Dugjuk össze a fejünket, tegyünk fel kérdéseket, hozzunk létre, egy olyan szerkezetet, ami mindenkinek a hasznára válik. Ezeket az információkat mindig szabadon terjesztem, és szívesen segítek Mindenkinek, mert anno nekem is sokat segítettek, hogy nekem is legyen egy ilyen szerkezetem! Ha valakinek kérdése lenne és szeretné, hogy azt is feltegyem az oldalra, szívesen állok rendelkezésükre. Teremtsünk egy tisztább és egészségesebb jövőt gyermekeinknek. Spóroljunk energiát, mert abból van a legkevesebb! 

1 megjegyzés :

  1. Szia
    És hogyan számold ki hogy hány m csövet kell fektetned egy 30m2-es helységhez?

    VálaszTörlés