Energetikai tanúsítvány azaz energiatanúsítvány, vagy zöldkártya

Energetikai tanúsítvány azaz energiatanúsítvány, vagy zöldkártya

Sokan nincsenek azzal tisztában, hogy miért is fontos manapság az energetikai tanúsítvány. Nos, ez nem csak egy üres papír, vagy szükséges plusz kiadás, hanem egy nagyon jó lehetőség arra, hogy feltárjuk a épületeink gyengepontjait, korrigáljuk azt, ezzel súlyos forintokat leszünk képesek megspórolni. A következő kis irományban megpróbálom összefoglalni mindazt, amit a témáról érdemes tudni és hogyan tudjuk alkalmazni az otthon is megvalósítható spórolási alternatívákat.

Tartalom

I. Energetikai tanúsítvány

  1, Energetikai tanúsítvány előzményei

  2, Mikor és kinek szükséges az energetikai tanúsítvány?

     a, Energetikai tanúsítvány új építésű ingatlanok esetében

     b, Energetikai tanúsítvány meglévő (használt) épületeknél

     c, Energetikai tanúsítvány állami tulajdonú középületek           számára

 3, Mikor nem szükséges az energetikai tanúsítvány?

 4, Mit tartalmaz az energetikai tanúsítvány?

 5, Hogyan készül az energetikai tanúsítvány?

     Hőtérképes vizsgálat

 6, Meddig érvényes az energetikai tanúsítvány?

 7, Ki készíthet energetikai tanúsítványt?

 8, Mennyibe kerül az energetikai tanúsítvány ára?

 9, Mi az e tanúsítás?

Összegzés

Mi ez az energetikai tanúsítvány, vagy energiatanúsítvány?

Ha nagyon egyszerűen szeretnék fogalmazni, akkor azt mondanám, hogy az energetikai tanúsítvány nem más, mint az ingatlanunk energia fogyasztásának a mérőszáma (pontosabban betű jele).

Nos, ezek után, lehet még sötétebb lett a kép, de a cikkben megpróbálok mindenre kiterjedően válaszolni és átvizsgálni a témát. Kezdjük is az elején.

I. Energetikai tanúsítvány

1, Energetikai tanúsítvány előzményei

Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk után, Magyarországnak több területen fel kellett zárkóznia. Nem volt ez másképpen az energiafelhasználás, energiafogyasztás területén sem. Ennek érdekében megszületett egy Kormányrendelet, mely a következő névre hallgatott: 176/2008. (VI. 30.) Kormányrendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról

Mit hivatott szolgálni ez a Kormányrendelet?

A célja az volt, hogy az ingatlanok kevesebb energiát használjanak fel, ezzel megóvva a Földet és a jövő generációját. Ennek eléréséhez egy eszköz az energetikai tanúsítvány. Ez így egy kicsit futurisztikusan hangzik, de ez a 2008-as rendelet indította be ezt a nagy lavinát, ami még a mai napig is tart. És lehet, hogy nem ennek köszönhetően, de egyre energiatakarékosabb épületek születnek.

Mit mutat az energetikai tanúsítvány, vagy zöldkártya?

Azt, hogy milyen energetikai tulajdonságokkal bír az ingatlan, továbbá javaslatot is tesz arra, hogy hogyan tudná energiatakarékosabbá változtatni azt.

Tehát a 176/2008. (VI. 30.) Kormányrendelet egy előhírnöke volt a mai energiatanúsítványnak.

2, Mikor és kinek szükséges az energetikai tanúsítvány?

2008 után egy kis csend borult a téma köré. Tudta mindenki, hogy van ez a 176/2008. (VI. 30.) Kormányrendelet, de sok minden ekkor még nem történt. Az új építésű ingatlanokat már kötelezték energetikai besorolásra, illetve energetikai zöldkártyára, de a használt ingatlan tulajdonosai, csak a tv híradójában hallhatták, hogy van ilyen. Aztán 2012-ben valami nagyot változott.

2012. január 1-jétől, már nem csak az új ingatlanok esetében volt szükség energetikai tanúsítványra, hanem a használt ingatlanok adásvételéhez is, illetve a bérbeadáshoz is.

Nos, ekkor már, mindenki felfigyelt erre az Európai Uniós új trendre. Egyre fontosabbá vált, hogy az ingatlanok minél jobb energetikai besorolásba kerüljenek, mert ugye az az eladási árát növelte. Illetve nem csak eladásnál lett fontos, hanem bérbeadásnál is.

a, Energetikai tanúsítvány új építésű ingatlanok esetében

Ugye arról már szó esett, hogy anno a 176/2008. (VI. 30.) Kormányrendelet, szabályozta az új építésű ingatlanok esetében az energetikai tanúsítvány szükségességét, melynek meglétéről az építtető gondoskodik és legkésőbb a használatba vételi engedély kiadását követő 90 napon belül köteles elvégeztetni. Ez nem egy nagy feladat, új építésű ingatlanok esetében, mivel többnyire az ingatlan tulajdonosa (vagyis az építtető) a tervekben, már valamelyest kalkulált ezzel, így tisztában van, vele, hogy az építménye mennyi energiát fogyaszt.

b, Energetikai tanúsítvány meglévő (használt) épületeknél

Ebben az esetben, már nem volt elegendő a 176/2008. (VI. 30.) Kormányrendelet, mivel az csak az új építésű ingatlanokra volt kitalálva. Ezért született 2012. január elsején egy új kiegészítés, melynek értelmében:

Meglévő épületek eladáskor és ingatlan egy éven túli bérbeadásakor kötelező a tanúsítvány elkészítése. 2012. június 1-jétől 2015. december 31-ig csak akkor kötelező  új bérleti szerződések esetében az energetikai tanúsítvány, ha a bérleti szerződés egy teljes épületre szól. Ebben az esetben, valamint minden értékesítést megelőzően már a hirdetésnél is fel kell tüntetni az épület energetikai besorolását.

Ez egy kicsit váratlanul érte a használt ingatlan tulajdonosait. Viszont meglétére kötelezték a tulajdonosokat. (Persze a kiskapukat itt is megtalálták a leleményes emberek.)

c, Energetikai tanúsítvány állami tulajdonú középületek számára

Itt már egy kicsit macerásabb a meghatározás. Többnyire hasznos alapterülethez kötik az energetikai tanúsítvány kötelezettségét. Ez pedig nem más, mint az 500 nm-t meghaladó állami tulajdonú középületek, közhasználatú épületek, kereskedelmi épületek, szolgáltató épületek, raktárak, közösségi – szórakoztató – kulturális rendeltetésű épületek. Ezeket az energetikai tanúsítványokat jól látható helyen ki kell függeszteni.

Ez már azért jelentős terhet ró a tulajdonosok nyakába.

3, Mikor nem szükséges az energetikai tanúsítvány?

Eddig csak arról beszéltünk, hogy mikor kell az energetikai tanúsítvány, most essen szó arról is, hogy milyen épületek esetében nem szükséges az.

• az 50 m2-nél kisebb hasznos alapterületű épületre;
• az évente 4 hónapnál rövidebb használatra szánt épületre;
• a legfeljebb 2 évi használatra tervezett épületre;
• a hitéleti rendeltetésű épületre;
• a jogszabállyal védetté nyilvánított épületre, valamint a jogszabállyal védetté nyilvánított (műemlékileg védett, helyi építészeti értékvédelemben részesült) területen lévő épületre;
• a mezőgazdasági rendeltetésű épületre;
• azokra az épületekre, amelyek esetében a technológiából származó belső hőnyereség a rendeltetésszerű használat időtartama alatt nagyobb, mint 20 W/m2, vagy a fűtési idényben több mint hússzoros légcsere szükséges, illetve alakul ki;
• a műhely rendeltetésű épületre;
• a levegővel felfújt, vagy feszített - huzamos emberi tartózkodás célját szolgáló – sátorszerkezetekre;
• a használatba vételi engedélyt (bejelentést) megelőző tulajdon-átruházás esetén;
• ha ugyanabban az ingatlanban résztulajdonnal rendelkező tulajdonos szerez ellenérték fejében további tulajdonrészt;
• a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény hatálya alá tartozó tulajdonosváltás és bérbeadás esetén.

4, Mit tartalmaz az energetikai tanúsítvány?

Az energetikai tanúsítvány egyik legfontosabb mutatószáma az épület energetikai hatékonyságának besorolása. Több kategóriát különböztetnek meg, hasonlóan, mint például egy mosógép, vagy hűtőkép esetében. Nézzük, milyen energetikai mutatószámokat (jobban mondva betűket) különböztetünk meg:

Két besorolási rendszerrel lehet találkozni. Az egyik besorolási trendszer 2016 előtt volt érvényben, míg a másik 2016 után használatos. Hogy teljes legyen a kép, mind a kettőt bemutatom.

2016 előtti energetikai besorolás:

A+ kategória = <55% Fokozottan energiatakarékos

A kategória = 56% - 75% Energiatakarékos

B kategória = 76% - 95% Követelménynél jobb

C kategória = 96% - 100% Követelménynek megfelelő

D kategória = 101% - 120% Követelményt megközelítő

E kategória = 121% - 150% Átlagosnál jobb

F kategória = 151% - 190% Átlagos

G kategória = 191% - 250% Átlagost megközelítő

H kategória = 251% - 340% Gyenge

I kategória = 341% < Rossz

2016 utáni energetikai besorolás:

AA++ kategória = <40% Minimális energiaigényű

AA+ kategória = 40% - 60% Kiemelkedően nagy energiahatékonyságú

AA kategória = 61% - 80% Közel nulla energiaigényre vonatkozó követelménynél jobb

BB kategória =  81% - 100% Közel nulla energiaigényre vonatkozó követelménynek megfelelő

CC kategória = 101% - 130% Korszerű

DD kategória = 131% - 160% Korszerűt megközelítő

EE kategória = 161% - 200% Átlagosnál jobb

FF kategória = 201% - 250% Átlagos

GG kategória = 251% - 310% Átlagost megközelítő

HH kategória = 311% - 400% Gyenge

II kategória = 401% - 500% Rossz

JJ kategória = 501% < Kiemelkedően rossz

5, Hogyan készül az energetikai tanúsítvány?

Itt is két lehetőség közül lehet választani. Az egyik az új ingatlannál készített energetikai tanúsítvány, míg a másik lehetőség, a már meglévő ingatlanra készített tanúsítvány. Ezt a két lehetőséget külön bontva fogjuk tárgyalni.

Új építésű ingatlanok energetikai tanúsítványa:

Ebben az esetben a tanúsítvány kiállítása úgynevezett egyszerűsített eljárás alapján történik. A tervezés során, előzőleg elkészül egy energetikai tervezet. Mikor elkészül az új ingatlan, akkor ezt a tervezetet csak ellenőrizni kell, hogy minden a tervek alapján történt. Ha minden megegyezik, akkor az energetikai tanúsítvány kiállításra kerül. Viszont, ha a terv és kivitelezés között eltérés következik be, akkor egy új felmérés történik, mely által besorolják az épületet.

Meglévő épületek energetikai tanúsítványa:

A meglévő épületeknél is van lehetőség egyszerűsített energetikai tanúsítvány beszerzésére, ha előzőleg már készült az épületről ilyen jellegű tanúsítvány. Ha viszont, ilyen dokumentációval nem rendelkezik az ingatlan, akkor egy teljes körű energetikai felmérést kell végezni, melynek egyik eleme lehet a hőtérkép meghatározása is.

Hőtérképes vizsgálat

Hőtérkép

Az épületek energetikai hatékonyságának egyik legjobb mutatószáma a hőtérkép vizsgálat, mely megmutatja, hogy az épületen, hol távozik a hő. Nézzük egy kicsit közelebbről, hogy mi is ez a hőtérkép.

Épület termográfia, vagyis hőtérképezés.
Minden anyag (jelen esetben például egy épület), melynek hőmérséklete az abszolút nulla Kelvin, azaz -275 Celsius fok felett van, elektromágneses energiát sugároz. A hőkamera, ezt a sugárzást érzékeli (hőkép) és hőtérképet készít belőle. Ezáltal alapos épületdiagnosztikai adatokhoz férhetünk hozzá, mely alapját képezi az épületenergetikának.

A hőtérképes vizsgálat következtében megállapítható az épületek hővesztesége, így tervezhető, hogy hol szükséges a korszerűsítés (hőszigetelés, nyílászáró csere, stb.).

6, Meddig érvényes az energetikai tanúsítvány?

Az energetikai tanúsítvány az elkészítésétől számítva 10 évig érvényes. Ha időközben korszerűsítés történt az ingatlanon, akkor lehet újabb energetikai újraértékelést kérni. Ha nagyon rossz kategóriába van besorolva az épület, akkor mindenképpen el kell gondolkodni azon, hogy érdemes az épületet korszerűsíteni. A pazarló épületek 5-10 év alatt annyit fogyasztanak, hogy abból egy komplett energetikai korszerűsítés megvalósítható, és utána már nagyon olcsón fenntartható, üzemeltethető

7, Ki készíthet energetikai tanúsítványt?

A tanúsítás kiállítására csakis szakaember jogosult. Az MMK (Magyar Mérnöki Kamara) és az MÉK (Magyar Építész Kamara) névjegyzékeibe felvett tanúsító szakember végezheti a felmérést és állíthat ki tanúsítást.

8, Mennyibe kerül az energetikai tanúsítvány ára?

Mennyibe kerül az energetikai tanúsítvány?

Az energetikai tanúsítvány ára több, mindentől függ. Egyrészt függ a tanúsításra fordított időtől, függ a tanúsítás feladatától. Mindezekről pontosan lehet tájékozódni a 176/2008. (VI. 30.) Kormányrendeletben.

9, Mi az e tanúsítás?

Az e-tanúsítás az Országos Építésügyi Nyilvántartás részeként működő alkalmazás, melynek célja az energetikai tanúsítványok országos, elektronikus, hiteles nyilvántartásának megalapozása.

Összegzés

Nem mindenki olyan szerencsés, hogy teljesen új ingatlanban éljen. Viszont a régebben épült ingatlanoknál, lakóépületeknél, nem fordítottak kellő figyelmet az energiahatékonyságra. Ennek következtében, nagyon sok ingatlan pazarló. Mondanom sem kell, hogy mindezt a pénztárcánk rovására teszik. Ha sikerül feltárnunk a hibákat, melynek egyik eleme az energetikai tanúsítvány, vagy legalábbis az energetikai felmérés, akkor tervezhetővé válik a változtatás. A legsürgetőbb feladat a használt a koros ingatlanoknál a nyílászáró csere, illetve a megfelelő hőszigetelés megtervezése és kivitelezése. Ha mindez még nem elég, akkor kihasználhatjuk az alternatív megoldásokat, mégpedig a napkollektorok (sörkollektorok) nyújtotta lehetőségeket, használhatunk geotermikus energiákat is, de akár fűthetünk papírbrikettel is. 

Találjuk meg azokat a lehetőségeket, melyekkel olcsóbbá tehetjük a mindennapjainkat és több pénzünk marad a sokkal fontosabb dolgokra. Jó barkácsolást kívánok Mindenkinek!