2014. december 26., péntek
Klíma házilag (hűtésre, fűtésre)
friss
,
hogyan
,
hűtés
,
napenergia
,
napkollektor
,
random
3 megjegyzés
:
Klíma házilag (hűtésre, fűtésre)
 |
A kép csak illusztráció!Hogyan készíts klímát (légkondicionálót) házilag? |
Sokunkban felvetődik a
kérdés forró nyári napokon, vagy netalán hideg téli estéken, hogy hogyan
építsünk egy olyan légkondicionáló
berendezést, ami nem fogyaszt nagyon sok elektromos áramot? Hallott már a talaj-levegő hőcserélőről? Németül
lehet ismerősebb: Luft-Erdwarmetauscher (LEWT)? Hát így elsőre lehet
ismeretlenül hangzik, de ha azt mondom, hogy hőszivattyú, az már sok embernek ismerős lehet. Természetesen a
rendszer nem igényel bonyolult gépészetet és elektronikát. Én magam is
építettem egy talaj-levegő „alternatív klímát” mely már közel 8-9 éve üzemel. Nagy
előnye, hogy nyáron hűtésre, télen pedig fűtésre is alkalmas, mindezt úgy végzi,
hogy közben friss levegővel töltjük meg a lakásunkat. Így tudunk gazdaságosan
szellőztetni.
Mi a talaj-levegő hőcserélő, talajkollektor, földhő-kollektor? Hogyan működik a rendszer?
A talajhőcserélő
lényege, hogy a talaj hőmérsékletét és energiáját hasznosítjuk. A talaj télen a
földfelszíntől mért 1,3 méter mélységben állandó 7-13 fok Celsius. Nyáron ugyan
ilyen mélységben 13-18 fok Celsius. Ezt a hőmérsékletet használjuk télen levegő
előmelegítésre, nyáron pedig hűtésre. A talajhő kinyerés csőhálózatot
használunk.
 |
| A kép csak illusztráció! |
Tehát a csöveket
megfelelő mélységbe 1,3 méter és 2 méter mélység között ideális a föld alá helyezni.
A munkafolyamat a következő:
- Tervezés.
Kizáró tényező, ha nem családi (kertes) házzal rendelkezünk, mert a talaj
hőjének kinyeréséhez területre van szükség. Aki esetleg panelban él, arra
is van megoldás, egy következő cikkemben arról is írni fogok.
- Tervezésnél
figyelembe kell venni a hűtendő – fűtendő lakásterület és a hőcserélő
elhelyezéséhez szükséges szabad terület arányát.
- Jelöljük
ki a csőhálózat helyét. A csőhálózat futhat párhuzamosan (csövek egymás
mellett), illetve folytonosan (például spirálisan).
- A
kijelölt helyen ássuk ki a csőhálózat helyét. Figyeljünk az omlásra, ahol
kell, ott támasszuk meg a földet zsaluzással.
- Fektessük
le a csöveket. Az ideális cső az 200 mm átmérőjű bordázott, vagy sima.
Radonzáró és antibakteriális. Az enyém sima PVC szennyvízcső, melyet egy
évben 2x klímatisztító habbal végigtisztítok.
- A
csővezeték lefektetésénél figyeljünk arra, hogy a csövek 1-2%-os
leejtéssel fussanak, mert a végén ott fog összegyűlni a kondenzátum (víz),
melyet időközönként le kell ereszteni, vagy megoldható önműködően is egy
bűzelzáró „hattyúnyak cső” segítségével. Ajánlatos a csővezeték végénél
egy szervizaknát is létrehozni, ahol elvégezhetjük a tisztítást.
- A
csővezeték egyik végét a házba vezetjük, míg a másik végét a szabadba
(lehetőleg valamilyen árnyékos helyre), így megoldott a szellőztetés is. A
szabadban lévő csővégére egy pollenszűrőt teszünk (szúnyogháló,
páraelszívó betét, aktív szén paplan, pollenszűrő paplan kombinációjával)
majd egy radiális (mókuskerekes) ventilátort helyezünk. Mindezt egy kis
házikóba rejtjük el.
Ilyen
a radiális (mókuskerekes ventilátor):
 |
| A kép csak illusztráció! |
Mivel tehetjük hatékonyabbá a rendszert?
Fűtésnél, az így
kialakított talaj-levegő hőcserélőnket kombinálhatjuk sörkollektorral, Így a
talaj által előmelegített levegőt, tovább melegíthetjük. Ehhez itt talál
segítséget: http://papirbrikett.blogspot.hu/2014/12/lehetseges-az-ingyen-energia-futes.html
Ha teljesen ingyenessé akarjuk tenni a rendszerünket a ventilátor motorjának (ami közel 100W) működtetéséhez használhatunk napelemet is. Így amikor süt a nap, akkor a rendszerünk önműködővé válik és üzemel. (Természetesen tovább kombinálható akkumulátorok közbeiktatásával is).
Hogyan történik a geotermikus hő hasznosítása? Nézzük meg egy videó segítségével:
A rendszer tovább bővíthető rekuperátorral. Mi az a rekuperátor?
A rekuperátor egy olyan szerkezet, melyben keresztirányú a
légáramlás, így a kifelé fúvott elhasznált levegő, felmelegíti a befelé áramló
friss hideg levegőt. A ki- és beáramló levegő közvetlenül nem érintkezik
egymással, hanem egy légcserélő végzi a hőátadást.
 |
| A kép csak illusztráció! |
A talaj-levegő
hőcserélő bejövő előmelegített levegőjét, tovább melegítjük a kiáramló, de elhasznált
meleg levegővel, így ismételten friss, de szobahőmérsékletű levegőt fogunk
nyerni.
Ha Önnek (Neked) is van
hasonló berendezésed, amivel spórolni lehet, szívesen várom a leírását,
képekkel és én azt közzéteszem az oldalon. E-mail címem: papirbrikettblogspot@gmail.com Dugjuk össze a fejünket, tegyünk fel kérdéseket,
hozzunk létre, egy olyan szerkezetet, ami mindenkinek a hasznára válik. Ezeket
az információkat mindig szabadon terjesztem, és szívesen segítek Mindenkinek,
mert anno nekem is sokat segítettek, hogy nekem is legyen egy ilyen szerkezetem!
Ha valakinek kérdése lenne és szeretné, hogy azt is feltegyem az oldalra,
szívesen állok rendelkezésükre. Teremtsünk egy tisztább és egészségesebb jövőt
gyermekeinknek. Spóroljunk energiát, mert abból van a legkevesebb!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése
(
Atom
)
Szia
VálaszTörlésÉs hogyan számold ki hogy hány m csövet kell fektetned egy 30m2-es helységhez?
Hány folyóméter csövet kell lefektetni hütendő felület M2 vagy M3 ,ha a cső keresztmetszet módjuk csak 110mm akkor hosszabb csőrendszer kialakítása az optimális hűtést befolyásolja vagy lehet ezzelgond nélkül variálni?
VálaszTörlésEzt a megjegyzést eltávolította a szerző.
Törlés